Csak a teste
- Írta: Kun Tibor
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
Soniának jószerével csak a nevét hallottam tisztán a szombat esti koncerten, a hangját alig. Sziszifuszi bluest énekelt, Joplin módra súlyokat emelt, és vívott a technikával, mint a többiek. Ahogy elhordta a köveket, máris újra nőttek még nagyobb hegyek. Néhány jól eltalált dalban (Aretha Franklin: Chain of fools, Janis Joplin: Piece of my heart, B.B. King: The thrill is gone) azért elmozdított pár nehezéket a szívtájékról. A háta mögött álló, négytagú Főnix zenekarral együtt.
A gitáros-énekes a magyar Janis Joplinként mutatta be Soniát. Magyar, hogyne, a szomszédos Peruból: Sonia Zambrano a tízmillós Limában született 1966-ban. Magyarországra 1991-ben érkezett egy magyar sráccal. Itt kezdett énekelni, és belépett a hazai blueséletbe, közelebbről a Sonia és a Sápadtarcúak zenekarba. A kilencvenes években három lemezt készítettek, rendszeresen felléptek az ország bluesklubjaiban, fesztiválokon, de lehetőséget kaptak a bemutatkozásra John Mayall és Carlos Santana előzenekaraként is. Később Sonia számos egyéb formációban működött közre. Hosszabb kihagyás után 2017-ben tért vissza a színpadra. Jászberényben több mint tíz éve (az azóta elhunyt) Oláh Andor szájharmonikással játszott a Tiszti Klub pincéjében, egy másik alkalommal pedig két kolléganőjével Janis Joplin-emlékműsort adott a (bel)városi strandon.
Mindebből ezúttal elég kevés hallatszott, mert a Főnix feldolgozós hard rockja uralta az estét, a buli Soniát csak nyomokban tartalmazott. A P. Mobil és a Hobo Blues Band munkássága volt a fő csapásirány, időnkénti rhythm and blues leágazásokkal, amelyekben énekesnő is előbújhatott a takarásból, és kiereszthette a hangját. (Néha hamisan, mondták az érzékenyebb hallójáratúak, de Ozzy Osbourne is hamis, és a kutyát sem érdekli.)
Nincs bajom a harmincöt-negyven éves Mobil- és a Hobo-számokkal, messze vannak még attól, hogy a könyökömön jöjjenek ki, és nem kell fegyvert fogni rám, hogy bárhol, bármelyik pillanatban kapásból folytassam akármelyik szövegét. De minek? Elmegy a kedvem tőlük, ha úgy hallom vissza ezeket a dalokat, hogy a váz mindegyikből megvan, de a spiritusz nincs sehol. Csak a testüket járta körbe a Főnix, nem nyúzta le a bőrüket, nem merült alá bennük.
Egyszer mégis, de akkor Sonia Zambrano énekelt ki egy maréknyit a szívemből, Janis Joplinnal, hogy… Have another little piece of my heart now, baby. You know you got it… Majd hozzáteszem a többihez.
Sonia és a Főnix, River bistro, november 10.
