A vágy, ami megöl és éltet
- Írta: Kun Tibor
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
Minden rockzene története, a magyar rockzenéé is, tele van túlzásokkal, és ezek a túlzások mindig jól állnak egy-egy előadónak. Takáts Tamásról (ének, gitár, szájharmonika), például, túlzás lenne azt állítani, hogy blueszenész, de jól áll neki, amikor a saját és mások bluesait életre kelti. A rock and rollról nem is beszélve.
Annyi embert rég láttam bluesrockra mozdulni a moziban, mint a februári klubkoncerten. A Takáts Tamás Blues Band négy év után töltötte meg újra a rendelkezésére álló, szűk kulturális teret. (Meguntalak már régen, inkább elmegyek borér’- írtam 2018-ban.) Új lemezt is kiadtak, de csak csekély példányszámban, a szűken vett rokoni, ismerősi, rajongói kör fel is vásárolta. A zenekart 32 éve alapította a Karthágóval befutott Takáts Tamás és a gitáros Gál Gábor, aki korábban a P.Mobil körül tűnt fel. Megölte őket a vágy, hogy bluest játszhassanak, hiába mondták, hogy hülye vagy, Takáts, Tamás azzal vágott vissza, hogy a magyarok igenis szeretik a bluest, ha jó bluesszámokat írnak nekik magyarul. A leghangosabban ordítható, diszkókban is játszott daluk, a Pocsolyába léptem tényleg jó, de azt nem ők írták, hanem egy debreceni bluesköltő.
Mocsokban (dirty) fogantak, mocskosul sikeresek voltak és maradtak. Takáts Tamás időközben megtért, de patyolattisztára azért nem mosta a zenekarát. (Mi ez a megtérés, fiatalok?) Jászberényben nem volt semmi bizonyságtétel, Takáts Tamás a koncertszámok között néha Lennon- és Beatles-dalokból kántált, elharapott káromkodásokat, politikusokkal és önmagával ironizált, és az Unicum-sör kombóról szólt elismerően. A zenekar - rock and rollban megőszült, szórakoztatóipari szakemberekhez méltóan - tisztes színvonalon játszott. Számot kérni hiábavaló ácsingózás volt, Karthágót különösképpen. Takáts Tamástól Takáts Tamást kérj!
A hatvanöt éves énekes hollófeketére festett hajjal itatott fel fekete- és tejeskávé színű zenéket, s bár nem akkora Hoochie Coochie Man (vudu-varázsló, nagy kan), mint Muddy Waters, de jól állt neki. Nem vallott szégyent a Steppenwolffal, a Led Zeppelinnel és a Doorsszal sem. A jópofa TTBB-dalok pedig onnan jöttek elő, ahová sok éve jól beásták őket, ha nem is az örökkévalóságnak, de most is magabiztosan és hatásosan húzták el mindegyiket.
Úgy vagyunk a Takáts Tamás (Dirty) Blues Band életművével, mint azzal a bókkal, hogy vagy te vagy a világ legszebb nője, vagy én utaztam keveset.
