Nincs neve, de sokan vannak, akik tudnak mit kezdeni vele. Folk-blues, nem birkáknak, talán ilyesmi. Ha az elmúlt, közel húsz esztendőt nem egy sötét barlang mélyén, egy nagy kő alatt töltötte az ember, tisztában van azzal, kicsoda Ferenczi György, és miféle alapanyagokból gyúrta össze a zenéjét. A márciusi klubkoncerten, a jászberényi mozi galériáján Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák produkciójára bomlott a gondtalan fiatalság és a gondterhelt öregség, a középkorúakkal szövetségben.

Minden rockzene története, a magyar rockzenéé is, tele van túlzásokkal, és ezek a túlzások mindig jól állnak egy-egy előadónak. Takáts Tamásról (ének, gitár, szájharmonika), például, túlzás lenne azt állítani, hogy blueszenész, de jól áll neki, amikor a saját és mások bluesait életre kelti. A rock and rollról nem is beszélve.

Ha van rajta sapka, azért, ha nincs rajta sapka, azért. Horváth János, a The Mojo gitárosa, énekese, vokalistája otthon hagyta a golfsapkáját, amit a koncerteken viselni szokott. Játékának „modzsómértékét” ez a hiány egyáltalán nem csökkentette, és a zenekar „modzsóságának” sem ártott.