Bossa novás borongás

A bossa nova brazil eredetű jazzstílus. A múlt század ötvenes éveinek végén robbant be ez a zene Brazíliában - új divat, ezt jelenti a neve portugálul -, és fénykora a hatvanas évek elejéig tartott. Alapja az Afrikából származó brazíliai rabszolgák zenéje, a szamba, de a bossa nova dallama összetettebb, a tempója lassabb, néha szinte álmosító, és a szambától eltérően, a bossa novához nem társul semmilyen jellegzetes táncstílus, legfeljebb valami univerzális, kímélősen összebújós lassú. A bossa nova dalok szövegeinek témája leggyakrabban a nő, a szerelem, a vágyakozás, vagy fordítva, ahogyan ízlik.

Pátkai Rozina triója - ifj. Tóth István gitáron, Korb Attila harsonán és trombitán erősíti az énekesnőt - a bossa novát színéről-visszájáról játssza, minden körülmények között. Május 18-án este, a mozi galériáján belőlük szóltak a bossa novák, kevesek figyelme mellett. Alig tucatnyian ültünk az asztaloknál a sok nagy csendben, az egy órányi selyemsuhogásban. Mindenkire jutott egy bossa nova, ha akarta, kimehetett volna érte a színpadhoz, ragaszthatatlan szívvel átvenni. A zene összébb húzta a teret, kisebb lett az üresség, az ének a pohár üvegfalához simult, a gitár beleakaszkodott, a harsona és a trombita finoman felhúzott még egy emeletet.

És hogy kicsoda Pátkai Rozina? Negyvenegy éves, budapesti jazzénekesnő, dalszerző, képzőművész. Bossa novát játszó zenekarával vált ismertté, 2010 óta koncertezik. Öt cd-t adott ki eddig, itthon és külföldön jazzes zenei díjak sokaságát kapta. Verseket zenésít meg, fotókat, rajzokat, grafikákat készít és állít ki. Bejutott a „közszolgálati” televízió eurovíziós dalválogató műsorába, A Dal 2019-be, de elképzelni sem tudom, miben bízott.

Őt lehetett volna szeretni szombat este, Jászberényben annak, aki arra jár.

Fotó: Jásznapló.hu/Bíró János