Lejtmenetben a mézágazat
- Írta: Kiss Erika
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
A tavalyi nagy – vegyszerek okozta – méhpusztulás után sok fórumot rendeztek hazánkban. Keresték az okokat a méhészek, az agrárszakemberek egyaránt. Azonban az időjárás rendkívüli változásainak felelőseit nem lehet találni, sem kárhoztatni. A méhészeti szezon az idei tavaszon sem indult túl jól. Talán ez volt az oka leginkább annak, hogy a jászberényi mézvásáron – a korábbi évekhez hasonló – érdeklődő tömeg valamivel kisebb volt. A 32. Nemzetközi Mézvásárt és Méhész találkozót az időjárás sem fogadta igazán a kegyeibe, mert nagy zuhéval mosta el a vásár végét.
A szervezők, rendezők ez évben is nagy gondossággal készítették elő az eseményt. Számos hagyományos elemet megtartottak, de újdonságokkal is szolgáltak. A bevonulás, a látványos ceremónia megtöltötte a Bercsényi úti sportcsarnokot. Előbb dr. Szabó Tamás polgármester majd Pócs János országgyűlési képviselő köszöntője hangzott el. A polgármester úgy fogalmazott, hogy aki eljön hozzánk, az a város lakóit is gazdagítja. Örömmel mondta el, hogy a városi fejlesztések – az éppen zajló beruházások – azt szolgálják, hogy a jövőben is örömmel fogadhassunk minden érdeklődőt nagy, nemzetközi eseményeken.
A mézlovagrendek képviselőinek látványos bevonulása, a vendégek köszöntése után Tarpataki Tamás, az agrártárca helyettes államtitkára mondott megnyitót. Büszkén említette, hogy hazánk méz-nagyhatalomnak számít, a maga 1,2 millió méhcsaládjával, melyek évente 30 ezer tonna mézet termelnek, és ebből 20 ezer tonnát exportálunk. A hazai mézfogyasztás is szépen növekszik, ami örvendetes. A 2010-es adat szerinti évi 30-40 dkg-ról, mára közel 1 kg-ra nőtt a hazai lakosság egy főre jutó éves fogyasztása. Ez évtől már a beporzás növelésére is van támogatás. Azt is elmondta, hogy a magyar méz EU-s piacokon való árának emelése érdekében is mindent elkövetnek. A 2018. évi tömeges méhpusztulás okainak feltárásáról is szólt. Ez ügyben arra jutottak a szakemberek, hogy a növényvédő-szerek egyes hatóanyagainak használatát be kell tiltani – azokat, melyek károsak a méhekre.
A megnyitó során Erdős Norbert – hazánk 2015-19. közötti EP-képviselője, a méhészek és a méhészet nagy barátja – köszöntője előtt egy kis meglepetés következett. Ugyanis Bross Péter, az OMME elnöke a Magyar Méhészetért Emlékérem átadásával egyben köszönetet is mondott a képviselő eddigi munkájáért és a honi méhészet támogatásáért. Az elmúlt években ugyanis a magyar méhészek uniós támogatása – nem kis részben az ő jelentésének köszönhetően – megkétszereződött.
A hagyományok szerint folytatódott a megnyitó, így a Zsidei Barnabás Díj átadása következett. Idén dr. Deák Gábor vehette át az elismerést. Ő méhészeti termékek feldolgozásával foglalkozott hosszú munkássága döntő részében.
A mézkirálynő-jelöltek – hét csinos lány – bemutatkozása előre vetítette, hogy a zsűrinek bizony nem lesz könnyű dolga. Ugyanis mindegyik lány méhész családban nőtt fel, és a munkában is aktívan részt vettek eddig! Azaz, szakmai kérdésekkel aligha lehet „megfogni” őket!
A vásári forgatagban a nyüzsgés most is jellemző volt, bár az érdeklődők talán kevesebben voltak, mint máskor. A szakemberek jelentős része az Ifjúsági Ház nagytermét megtöltve foglalt helyet, hogy Erdős Norbert részletes szakmai tájékoztatóját meghallgathassa. Szó esett a mézhamisításról, mely sajnos évtizedek óta hazánkban is jelenlévő probléma. Az ellenőrzések szigorítása után is tudható, hogy az eladott méz 20%-a hamis. A tömeges méhpusztulás okai ezen a fórumon is szóba kerültek. Az adatok szerint a hungaricumnak számító magyar akácméz mennyisége, többek között a pusztulások miatt, három év alatt a felére esett vissza. Most az hangzott el, hogy a méheket pusztító káros hatóanyagok használatát hazánkban be kell tiltani. Sőt, a permetező szerek méhekre veszélyes hatóanyagait a csomagolásokon fel kell tüntetni, hogy a baj megelőzhető legyen. A fórum vendége sorolta még a további lehetséges intézkedéseket a tavalyi eset megelőzése érdekében. Ilyenek pl. a minden tagállamot érintő méhészeti program kidolgozása, a mezőgazdasági termelők és a méhészek munkáját segítő információs rendszer kialakítása.
A folytatásban a fórum résztvevői a OMME vezetőjének, Bross Péternek tájékoztatóját hallgatták meg. Így tudhatjuk, hogy 2019-ben hazánkban 1 millió 200 ezer méhcsaládot gondoz 20 ezer méhész. Az is elhangzott, hogy az EU-ban a méhészeti ágazat lejtmenetben van, ahogy hazánkban is. Az elnök kiemelte, hogy a méhészetben is szükséges a szaktudás, a hozzáértés, ami ma már nem egyszerű. A kemikáliák ismerete, a növénytermesztés változásainak ismerete, mind szükségesek ahhoz, hogy a méhészet is eredményes lehessen.
A fórum során a mézpiaci kilátásokról többen is szót ejtettek. Az elnök nem köntörfalazott, elmondta, hogy a méhésztársadalomban is vannak erkölcstelen, hozzá nem értő emberek. A piacon pedig olyan versenytársak is megjelentek az elmúlt években, melyek a hazai gazdák esélyeit rontják. A mézárak hosszú évek óta nem változtak. Ma már hazánkban egy 50-100 családdal működő méhészeten nincs haszon. A gazdák összefogása, a széles körű információs lehetőségek azonban épp azért fontosak, hogy a gondokra megoldást találjanak. A bajt jelezni kell, a megoldást közösen könnyebb megtalálni – hallottuk a fórum során.
Közben a sportcsarnokban a változatos program és Zoltán Erika fellépése után egyre nőtt a nyüzsgés, sokan várták a mézkirálynő-választás eredményét. A zsűri döntése szerint a korona idén Szemerits Eszter sopronhorpácsi hölgy fejére került. A látványos ceremónia után – bár egy zápor is „beköszöntött” a vásári forgatag a csarnokban alig csitult, s a tombolasorsolást is sokan követték.
