Nem áruló, csak hazafi

Nehéz szöveg, komoly tartalom, szép teljesítmény. Főleg másfél órán át csak pár korty víz segítségével előadni egy monodrámát. Komiszkenyér című előadásával dr. Ócsai Antal lépett a Főnix Fészek Műhelyház színpadára az új színházi évad kezdetén. Ha valaki nem tudta volna, hogy az előadó hivatása szerint orvos, abból is rájöhetett, hogy a közönség soraiból a kórházi folyosókról ismerős arcok köszöntek vissza. Mutatja ez nemcsak az előadó, nemcsak az orvos, hanem az ember megbecsülését is.

Ócsai doktor Görgey Artúr pályájának kutatásával, általános megítélésének megváltoztatásával is foglalkozik. Kimondva-kimondatlanul szeretné munkásságával – Katona Tamás történészt követve – tisztára mosni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hadvezérének nevét. Ha kell, történeti kutatásai bemutatásával, ha kell könyvkiadással és ha kell, még bátrabb vállalkozásként eredeti szövegekből, levelezésekből összeállított egyszemélyes színházi előadás keretében teszi mindezt. A huszadik század történetírása, a Görgeyvel kortárs társadalom és a politikai elit méltánytalanul hálátlan szerepet osztott a forradalom meghatározó tábornokára. Bűnbakot faragtak belőle és árulónak kiáltották ki, a közvélemény pedig alkalmazkodott a bélyeghez.

Görgey száműzetésében is egyenes gerinccel viselte kabátján 98 éves korában bekövetkezett haláláig a „Skarlát-betűt”, ahogy 1848-49-ben is vállalt minden olyan feladatot, amit senki másnak nem volt bátorsága vállára venni. Az utókor mintha elfeledte volna a dicsőséges tavaszi hadjáratot vagy azt a feltétlen odaadást, ami Görgeyt hazája és katonái iránt jellemezte.

Egy dolgot tartottak csak számon: a világosi fegyverletételt. Azt már nem, hogy ha nincs fegyverletétel, akkor értelmetlen vérontásba torkollik a szabadságharc. Azt sem, hogy Görgeyt „elfelejtették” tájékoztatni azokról a hadműveletekről, melyek tudtában egységesíthette volna csapatait és kikerülhette volna az oroszokkal való szembenézést, egyben meghatározó csapást mérhetett volna az osztrák haderőre. Alig-alig beszéltek arról is, hogy Görgey csak az orosz túlerőnek és nem az osztrák hatalomnak adta meg magát. Az pedig végképp rejtve maradt a közvélemény előtt, hogy milyen indokok álltak Görgey csapatainak fegyverletételre kényszerítése mögött, ami egyet jelentett a szabadságharc elveszejtésével. Lássuk, hogyan is fogalmazza ezt meg Görgey szavaival az előadó:

„Kossuth arra számított, hogy Bem győzni fog az én közreműködésem nélkül, és ugyanezért Dembinszkynek Temesvárra való hátrálását el is titkolta előlem, amíg lehetett. Ha Bem győz, akkor ennek fővezérré törvénytelenül lett kinevezése utólag igazolva lesz vala, és Magyarország szemeinek okvetlenül a bennszülött hadvezértől el, a jövevény fele kell vala fordulniok, a jövevény pedig sohasem válhatott veszedelmessé Magyarország kormányzójának nyilvános hatalmi állására nézve.

Így fejtem én meg a talányt.

Nem győzni egyáltalán volt a jelszó, csupán győzni idegen fővezény alatt?”

Hát ezért is fontos dr. Ócsai Antal előadása. Arra tanít, hogy mindig van értelme újravizsgálni a múltat. Arra, hogy semmi sem az, aminek elsőre látszik, és végképp senki sem olyan, amilyennek mások mondják nekünk.

***

Dr. Ócsai Antal a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház orvos igazgatója, 2009-ben jelent meg szerzői kiadású könyve Görgey Arthur lába nyomán címmel. A decemberi könyvbemutatón részt vett Görgey Artúr leszármazottja, Görgey Tibor is.Két évvel később - 2011-ben - a Magyar Kultúra napján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közművelődési Díjjal tüntették ki történelmi és irodalmi munkássága elismeréseként. A Görgey-kör alelnökeként azóta is rendszeresen tart előadásokat a tábornokról alkotott általános kép hitelesebbé tétele érdekében.