2016-11-07 17:16:39

 

A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház újabb fejlesztése, bővítése nyomán igencsak eltévedhet a ritka látogató. Az átépítések, új részlegek eredményeként létrejött komplexumban azonban olyan eligazító tábla segíti a beteget, mely vakok számára is ad információt. A képviselő-testület tagjai is megnézték ezt, amikor a szokásos, havi  bejárás alkalmával látogattak – ez alkalommal nem üzembe, gyárba hanem – az egészségügyi intézménybe, ahol korábban a polgármester volt a főigazgató.


Most Sinkó-Káli Róbert főigazgató fogadta a vendégeket az igazgatósági nagy tárgyalóban, s adott tájékoztatást az intézmény helyzetéről. Az egészségügy átalakítása, finanszírozása nagyon sok változatot megélt már az elmúlt 25 évben. Legutóbb 2012-ben történt gyökeres átszervezés. Ekkor az állam magához vonta a fenntartást, a tulajdonosi jogot is. A főigazgató elmondta, hogy Jászberény önkormányzata korábban mindig jó gazdája volt az intézménynek, így stabilan működhettek akkor is, ha voltak és vannak kifizetetlen számláik.
 

Az állami fenntartással az ellátási körzet is változott. Korábban 95 ezer ember számára biztosítottak kórházi ellátást. 2012 óta ide tartozik a Tápióság is, ami plusz 25 ezer embert jelent. A finanszírozás viszont ezzel nem nőtt, sőt csökkent, ami gondot okoz. Jelenleg 464 milliós a tartozásuk, ami csökkenő tendenciát mutat a tavalyihoz képest. Most havonta 70-75 milliós tartozásuk „keletkezik” a beszállítók felé. Igyekeznek minél jobban gazdálkodni, így ezen a nyáron előfordult, hogy 20 milliósra is sikerült csökkenteniük az elmaradást. Azonban az alulfinanszírozás miatt ez a hiány mindig újra és újra jelentkezik.


Sinkó-Káli Róbert elmondta, hogy a legnagyobb terhelés a laborra hárul, ugyanis itt a – a nagykátai területtel együtt értendő– térség 160 ezer fős járóbeteg-ellátását is teljesíteniük kell.  Így aztán a labor teljesítménye 600%-os, miközben nem a legkorszerűbbek az eszközeik.


Különböző grafikonokat is mutatott a főigazgató, melyek azt illusztrálták, hogy a 33 vidéki, kistérségi kórház különböző teljesítményeit összehasonlítva a berényi intézmény a középmezőnyben, a 12., 13. helyen található, ami nem rossz pozíció. Azt is elmondta, hogy a finanszírozási rendszert a teljesítményhez kellene igazítani. Jelenleg 105-110%-os a teljesítményük, de az állam nem „honorálja” a pluszt.


A képviselők megtekinthették a 2015-16-ban történt jelentős, 1 milliárdos fejlesztéseket. Így láthatták a vendégek a radiológiát, a röntgent és a CT-t, amire nagyon vágyott a kórház, az ide költöztetett tüdőgondozót, a korszerű sürgősségi osztályt, és a legutóbb 15-20 millióból (nagyobb részt adományokból) felújított és bővített gyermekosztályt. A komfortszobák is nagyon fontosak, hiszen a helyi közösség erejét és szándékait is mutatja ez a kezdeményezés már évek óta. 


Persze a napokban oszágos nyilvánosságot kapott berényi nővérhiányról is szó volt, meg az életveszélyes állapotú egykori nővérszállóról. Sajnos az épület felújítását célzó pályázaton nem nyertek, most pedig csak új építésre vannak támogatások, mondta a házigazda. Kétségtelen, a nővéreket keresik, és külsősöket is fogadnak. Nagy szervezést igényel, hogy az ágyak mellett legyen nővér is. A főigazgató azt is elmondta, hogy a felnőtt szakápolók képzésének hiánya is a gondok forrása. Így az egri központú Eszterházy Károly Egyetemmel is tárgyalnak e témában.


Kiss Erika