2012-11-08 09:24:20

 

A gazdasági válság kezelésére számos megoldással próbálkoznak Európa országai, cégei, vállalkozói. A szlovének, csehek mellett mi magyarok is kapcsolódtunk különböző válságkezelési stratégiák kidolgozásához. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és tagszövetségei – így megyei szervezete is - csatlakoztak egy nemzetközi projekthez, melynek egyik célja a vállalati alkalmazkodások megismerése, a kiútkeresés, a foglalkoztatási megoldások közreadása.



A Jászsági Menedzser Klubban kedden olyan konferenciára került sor, mely az elemzéseken túl a tapasztalatok átadását szorgalmazta. Az MGYOSZ projektmenedzsere, Bálint Adrienn ismertette a nemzetközi kutatások eddigi tapasztalatait.


Elsőként Tóth László, az MTA Társadalomtudományi Központjának tudományos főmunkatársa tartott előadást, mely arról szólt, hogy a gazdasági válságok milyen okok miatt alakulnak ki, mik a velejáróik, s egy kicsit segített a dolgok mögé is nézni. A rendkívül érdekes és sokoldalú előadásban a piacgazdaságok természetéről, a nagy világválságok kialakulásának körülményeiről, hatásairól is szólt. A 2008 óta tartó válság európai specialitásait, a különböző reagálásokat és a kivédési stratégiákat is sorolta. A hallottak alapján hazánk teljesen téves úton jár, s nem akar okulni mások példájából. Az Európai Unió válságkezelő programjainak is ellent mond mindaz, ami nálunk az állami beavatkozás eredményeként történik.


Kuti Mihály, a KÓD Kft. tulajdonosa és vezetője arról számolt be, hogy milyen utat választottak az utóbbi évek során. A villamos szerelvények gyártása terén volt jó és rossz tapasztalatuk. Nagy multicégekkel beszállítóként állnak kapcsolatban, de az évek során rájöttek, csak elsődleges beszállítóként van esélyük arra, hogy egy-egy üzletkötés eredményes lehessen számukra. Ezért pl. az autóipari beszállítást befejezték, nagy tanulópénzt fizettek ezen az üzleten. Elmondta, hogy a politikai és karvalytőke összefonódása hazánkban körbetartozásokhoz vezet, ezért kell törekedni az elsődleges beszállítói státuszra. Ők szerencsére már több céggel is ilyen kapcsolatban állnak.


A cégvezető részletesen szólt a nehézségekről, a képzetlen munkaerőről, az adó- és járulékterhekről, az ő esetükben a kutatás-fejlesztés kiemelt fontosságáról, a megfelelő nyelvtudásról, a munkaerő motiválásáról, csapattá szervezés szükségességéről. Így a 2008 óta tartó válság során munkaerőt nem építettek le, sőt 205-ről 275-re nőtt mára a létszámuk Jászberényben. Nyíregyházán is van gyártóbázisuk, ahol 500-600 főnyi bérelt munkaerőt is foglalkoztatnak.


A Stadler Trains Magyarország Kft. 2009-ben létesítette szolnoki gyárát. A cég vezérigazgatói tanácsadója, Pandula József érdekes törekvésekről adott számot. A svájci magáncég vasúti járműgyártással foglalkozik, főként elővárosi közlekedéshez készítenek vasúti járműveket. A gyártmányfejlesztésben a piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodtak, és a válság korai felismerése után kelet felé – az olcsóbb munkaerő irányába - nyitottak. Így Németországban, Lengyel- és Csehországban, újabban Belorusziában is van gyáruk. Szolnokon 3,5 milliárdos beruházással építkeztek, s 2007-től már szállítottak motorvonatokat a MÁV-nak. A sikeres üzlet azóta is fennáll, már 60 vasúti kocsit adtak át s ez a jövőben is folytatódik. Újabb összeszerelő üzemet létesítenek, a létszámot is növelik 150-200 fővel. A cég számára nehézségeket a jó hegesztők, mérnökök hiánya okozta az induláskor. Összegezve a kelet felé nyitás, erős mérnökcsapat kialakítása, rugalmasság a szállításban mind eredményes lépés volt.


A konferenciára a szakszervezetek, a munkaadók és az állam képviseletében a területi munkaügyi központ vezetői is jelen voltak. A kerekasztal-beszélgetés során Antal Csaba, az Electroluxnál működő Vasas Szakszervezet képviseletében arról beszélt, hogy a cégvezetéssel való együttműködés fontos. Eddigi történetük során kiváló, korrekt kapcsolat alakultuk ki.  Kifejtette, hogy hazánkban a széthúzás a jellemző, pedig azt kellene felismerni, hogy a szakszervezet nem ellenség, hanem partner.

 

A munkaadókat képviselte ez alkalommal Ilonka Boldizsár, a Pékek és Cukrászok Világszövetsége alelnöke. Ő a magyar sütőipar súlyos helyzetét vázolta. Ehhez a búza, a gabonafélék világpiaci árának folyamatos emelkedése, a kenyérfogyasztás – világszinten zajló – növekedése is hozzájárult. Hazánkban 1300 vállalkozás, 45 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban. Az alapanyagok, a béreket terhelő költségek folyamatos emelkedése, a szabályozás gyakori változása, a tőkehiány, a kereskedelem centralizációja évek óta súlyos gondot jelent számukra. Hazánkban jelenleg a kenyér, a hús, a tej árának robbanásszerű növekedése elkerülhetetlen - mondta a szakember. Megítélése szerint a pékségek 20%-a be fog zárni. Megoldást jelenthet ebben a helyzetben a kkv-k klaszterbe vagy szövetkezetekbe tömörülése, újabb technológiák és termékek – pl. sütemények – bevezetése a pékségekben.


A J-N-SZ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának osztályvezetője, Kugler Krisztián a megye munkaügyi helyzetéről beszélt. A munkanélküliség 2008-ban 8,5%, 2011-ben 11,1% volt, s ez szinte nem változott azóta. A munkaügyi központok számos munkahelymegőrző programot indítottak és támogatnak. Munkahelyteremtésre 2012-ben 10 milliárdos keret van, s mintegy 20 céget tudtak ebből – pályázat révén – támogatni. A szakképzésben is erős programok vannak, melyek pl. a hegesztők hiányát igyekeznek csökkenteni.


A beszélgetések során sok érdekesség került még szóba, hiszen minden ágazatnak megvan a maga sajátossága. Válsághelyzetben az állami beavatkozások irányáról, illetve úttévesztéséről is sok szó esett. A gazdaság szakemberei szerint hazánkban az állami szerepvállalást csökkenteni kellene, mert az jelenleg tévútra vezeti az országot. Elhangzott, hogy a honi gazdaságpolitika – miközben Európában vannak jelek a kilábalásra – még súlyosabb válságba sodorja Magyarországot annál, mint amiben most vagyunk.


Kiss Erika