A Jászkürt helyi lap, országos ügyekkel csak annyiban foglalkozik, amennyiben az a Jászság, méginkább Jászberény város polgárainak életére jelentős befolyással bír. A Parlamentben folyó országátalakító munka olyan tempójú, hogy időnként az a szerkesztő érzése, állandó rovatot kellene nyitni a legszükségesebb döntések megismertetése céljából. A közelmúltban több párt parlamenti képviselője járt a városban, lefordítandó a határozatokat a Jászság életére. Mi most a Felső-Jászság országgyűlési képviselőjét, Szabó Tamást kérdeztük meg a legutóbbi döntések hátteréről, egészségügyről, oktatásról, gazdaságról, egy pillanatra sem szem elől tévesztve a döntések városra gyakorolt hatását.

 

2011. október 23. vasárnap, 11:36

 

SZABÓ TAMÁS PARLAMENTI DÖNTÉSEKRŐL -- BERÉNYI SZEMMEL

 

- A Parlamentben folyó munkáról kértünk interjút, mégis egy a polgármesteri funkciójához kötődő kérdéssel hadd kezdjünk. A legutóbbi testületi ülésen Jászberény, ez a gazdaságilag sokak által irigyelt város pályázat benyújtásáról döntött két fő rövid időtartamra szóló foglalkoztatásának támogatására. Nem túlzás ez, ha arra gondolunk, hogy néhány tízezer forintról van szó?

 

 - Emlékszik erre a dallamra a reklámból?

 

 - Ismerős dallam…a legkiiiseeebb is száámííít!

 

 - Nos, az a két ember, aki ezzel a pályázattal munkalehetőséghez jut, munkabért kap, és reményt, hogy részese lesz a munka világának. A város öt százalék önerővel járul ehhez hozzá, a központi költségvetés pedig 95 százalékkal támogatja a sikeres pályázatokat. Az érintett személyek száma ebben az esetben statisztikailag „csak” két fő és a családjaik, mi meg százas nagyságrendben szeretnénk munkahelyet teremteni. Úgy is, hogy jó a kapcsolatunk a munkaügyi központtal, és minden pályázati lehetőséget megragadunk, és úgyis, hogy munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések megvalósulását támogatjuk.

 

 - Máris kiszélesedik a horizont. Hol áll a Jászság a munkahelyteremtésben?

 

 - Országosan rengeteg hír jelenik meg arról, hogy itt-ott, amott leépítenek munkahelyeket, elbocsátanak embereket, csökken a köztisztviselők száma, ezekben a napokban éppen a médiát is érintik ezek az intézkedések. Érthető, ha mindennek hírértéke van, hiszen húsbavágó kérdésről van szó. Ugyanakkor az már kevésbé kap nyilvánosságot, hogy a munkahelyek száma az előbbiek ellenére több mint 45 ezerrel nőtt országosan, tehát pozitív a szaldó. Éppen csak jelzésértékű ez az elmozdulás, hogy a foglalkoztatás növekedése elindult, és a termelő szektorban történt a változás. Ami a Jászságot illeti, a válság lényegesen kevésbé érinti ezt a területet, ami nem feltétlenül kormányzati beavatkozásoknak köszönhető, hanem helyi adottság. Talán nem véletlen, hogy a helyi vállalkozók optimistán realisták.

 

 - Függetleníteni tudja magát a Jászság az országos trendektől?

 

 - Ezt így nem lehet kimondani, de kétségtelen, hogy miközben másutt voltak gyárbezárások, nálunk zöldmezős beruházással munkába állt a Samyang, és hogy a céget befogadó Jász Plasztikot hozzam fel példaként, a válság közepén tavaly 31 százalékkal tudta bővíteni tevékenységét, növelni az árbevételét, ami országosan is kiemelkedő eredmény. A válságot legyőzni természetesen csak együtt tudja az ország, szükség van arra, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremtsünk, s ennek a realitását én érzem. Nem hetekre, hónapokra, talán még évekre sem lehet egyenletesen lebontani ezt a hatalmas vállalást, de a megjelölt időtartamban megvalósítható, s ennek hatása a Jászságban is érzékelhető lesz.

 

 - Ha ez utóbbi kijelentésnél maradunk, mit érzékelhet a jászsági polgár a jövő évi országos költségvetésből, amelynek alapszámai már ismeretesek? A nemrég itt járt Szekeres Imre szerint ebben az állapotában a költségvetés 12 százalékkal kisebb finanszírozást jelentene a berényi kórház számára.

 

 - Majd másfél havi finanszírozás kivonását jelentené a rendszerből. Ez képtelenség, erről szó sincs! Ezt utoljára a szocialisták csinálták az egészségüggyel. A jövő évi költségvetés kétségtelenül nem a látványos GDP növekedésen alapul. Biztosan lehet úgy forgatni a számokat, hogy kimutatható reálértéken csökkenő a finanszírozás adott esetben a Szent Erzsébet kórház esetében is. Nominálisan biztosan nem csökken a támogatás. Ez a konkrét eset is azt bizonyítja, hogy a rendszerben még mindig keresni kell a rejtett tartalékokat. Országosan és itt helyben is azt tartom alapvetően fontosnak, hogy az egészségügy átalakítása során és azután a szakellátás eddigi ellátási szintje tartható és a nagy problémák kezelhetőek legyenek. És erre látok garanciákat, például az egyik égető gond, az amortizáció, magyarra lefordítva az eszközök pótlása például a háziorvosi praxisokban a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételek között valósulhat meg.

 

 - Az első kérdésben kis tételt hoztunk fel példaként helyi ügyben. Országosan, az egészségügy egészét tekintve ugyancsak kis tételnek tűnik a népiesen chips-adónak titulált intézkedés.

 

 - Lehet, hogy kis tétel, de címkézett adóról van szó, ami az egészségügyi dolgozók bérezésének, kereseti viszonyainak javítását, a személyzeti politika stabilizálását szolgálja, vagyis igencsak nagy ügyet. Itt is halvány jelek mutatják, hogy elindulhat valami pozitív változás. A rezidenseknek meghirdetett programban a meghirdetett hatszázas keretből több mint 5oo már feltöltődött, pedig alig száz jelentkezővel indult. Ez is azt mutatja, hogy a rendszer elengedhetetlen résztvevői, az orvosok közül is egyre többen látják, itt most nem csak ígéretek hangzanak el, de a megvalósításhoz is elég elszántak vagyunk.

 

 - Konkrétan miről született már döntés az egészségügy átszervezését illetően?

 

 - Az eldőlt, hogy januártól az egészségügy nagytérségi szervezete feláll, a budapesti és megyei kórházak állami kézbe kerülnek. A mi nagytérségünk menedzsmentje is formálódik, és át fogja majd alakítani az itt élő egymillió ember érdekében az érintett tucatnyi kórház, a szakrendelők és a mintegy nyolcszáz háziorvos munkáját. A városi kórházak még egy évig önkormányzati tulajdonban maradnak, de a feladatellátás koordinálása átkerül a nagytérséghez. Egyértelműek lesznek a beteg utak, az hogy milyen betegséggel hova, milyen szintre kell fordulni. Megkerülhetetlen kapcsolat ez, amelyben mindenki tudja, hogy 2013-tól a nagytérség fenntartó lesz, de már ez a koordináló szerep is érzékelhetően javítja az egészségügy hatékonyságát.

 

 - Jászberény jövő évi költségvetésében szerepel majd a kórházunk támogatása. Egy évvel később, ha átveszi az állam, ez megváltozik? Mi lesz a tervezett önerős fejlesztéssel?

 

 - Jól hangzott el a kérdésben: a kórházunk. A miénk. A környezetében élő százezer embernek továbbra is elsődleges intézménye lesz a Szent Erzsébet kórház. Százmilliós fejlesztés például a digitalizált röntgen diagnosztikát célozza meg, gyorsabb, pontosabb, a filmet és annak költségét szükségtelenné tevő modern gyógyító technikát. Ez a gyógyító munkát segítő technika nem más térség, hanem az itt élők egészségvédelmének szolgálatába állhat. Fel lehet tenni kényes kérdéseket: például miért Jászberény állja a cehhet az egész Jászságot szolgáló kórház esetében évtizedek óta. És azt is meg lehet kérdezni, hogy miért éppen most feszegetik ezt a témát egyesek. Én úgy gondolom, az reális mérlegelés kérdése lehet, hogy egyáltalán bírja-e ezen a területen a térségi szerepkört a város. Ha a bevételek nem realizálódnak, eljöhet az a pillanat, hogy a város nem tudja tovább vállalni a kórház támogatását sem.

 

 - …és a tűzoltóság több mint tízmilliós, már-már elindult fejlesztését sem. Pedig ők is a mi tüzeinket oltják. A testületi ülésen vita volt erről.

 

 - Januártól szervezetileg az államhoz kerül a tűzoltóság és elkezdődik egy folyamat, amely során a szervezet vagyona is állami kézbe kerül. Itt már élesebben vetődik fel a kérdés, hogy mindez mikor történik meg, és ha megtörténik, akkor van-e jogunk a berényi polgárok helyi célú adóforintjait állami ingatlanra költeni. Ez nemcsak a mi gondunk, országosan több tucat hasonló helyzet alakul ki, amire lesz generális megoldás.

 

 - Még egy témát jó lenne, ha érintenénk. A parlamenti viták, alakuló és részben meghozott döntések azt mutatják, hogy Jászberény nem döntött rosszul az iskolái ügyében. A Jászság kisebb települései számára vannak-e pozitív vonatkozásai a döntéseknek?

 

 - Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőben nyolc fő fölött automatikusan fenn kell tartani az iskolák alsó tagozatait, sőt ez alatt a létszám alatt is kérheti a helyi közösség, hogy helyben tanuljanak a kisgyerekei. Ez a döntés több pedagógust feltételez, ami jó hír a szakma képviselőinek, akikhez inkább az ellenkező értelmű hírek jutnak el.

 

 - Jászberényt is érintheti ez a döntés, bár kívülről úgy tűnik, hogy hatalmi- és pozícióharc is nehezíti az itteni főiskola megkapaszkodását.

 

 - Ez utóbbit én nem tudom megítélni, ha így lenne, az a lehető legrosszabb időpontválasztás lenne. Az eldőlni látszik, hogy Gödöllő-Szarvas vonalhoz tartozik majd a főiskola. Nyilván arra törekszenek a főiskolán is, hogy a lehető legértelmesebb irányba mozduljon el az intézmény. Itt nagy hagyományai vannak a tanítóképzésnek, erre lehet alapozni, s ilyen szempontból talán előnyösebb lenne Egerhez csatlakozni. Másrészt Jászberény és környéke erős ipara, és Gödöllő nagy hagyományai a gépészképzésben indokolnának egy itteni műszaki képzést, ahogy az egészségügyi képzés is a főiskola érdeklődésének fókuszába került. Fontos a városnak, hogy megmaradjon és az élet szabta igényekhez alkalmazkodjon a főiskolája.

 

Halász Lajos