2011-07-23 09:10:00

 

A Jászsági Méhészegyesület a XXIV. Nemzetközi Mézvásár megrendezésére készül. Ez jelenleg Európa egyik legnagyobb méhészeti rendezvénye. A szervezésben talán egy kicsit kedvezőbbek az idei körülmények, hiszen a méztermelők számára ez az esztendő jobbnak számít, mint a tavalyi, amikor az akácot elverte a jég, az eső, s így abból alig maradt a kaptárakban. Az kilátásokról, az augusztus 6-ra tervezett mézvásár érdekességeiről kérdeztük Molnár Györgyöt, az egyesület vezetőjét.


Az idei termelésről elmondta, az akácmézből jó közepes eredmény várható a jól áttelelt méhcsaládoknál. Ez a jól áttelelt kifejezés azt is jelenti, hogy a tavalyi nehéz esztendőt a családok is megsínylették, így a repce nektárjának gyűjtése során nem annyira méz keletkezett, inkább családok erősödtek meg, és készültek fel az utána következő nagy munkára. Molnár György egy egyre súlyosabb méhegészségügyi problémáról is beszélt.


–    Az utóbbi 8-10 évben világviszonylatban is gondot okoz a méhek betegsége, az atka és a nosema. Ez utóbbi egy hasmenést okozó betegség, ami kora tavasszal jelentkezik, legyengülnek a méhek, és nem tudnak eredményesen dolgozni. Ez tehát akadály a méztermelésben. A betegség megelőzésére, kezelésére szokták antibiotikummal kezelni az állományokat. A megfelelő kezelés után a mézben már nincs jelen a szer. Azonban van, amikor igen, de az emberre ez teljesen ártalmatlan, a méz nyugodtan fogyasztható. Legjobb tudomásom szerint csak Magyarországon szabtak határértéket az antibiotikumra. Ráadásul olyan laboratóriumok vannak már hazánkban – melyek számára bevétel a vizsgálatok végzése –, hogy a legkisebb mennyiséget is ki tudják mutatni. Így a magyar mézet a nemzetközi piacokon sikerül(t) lejáratni. A mézvásáron erről a kérdésről nagy hangsúllyal lesz szó. A szokásos szakmai konferencián itt lesz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke Oravecz Márton, s a méz antibiotikum tartalmáról fog beszélni.


Molnár György hozzátette még, hogy olyan határértéket kellene meghatározni, ami alatt fogyasztható a méz, s ez a probléma megoldódna. Ráadásul nem rontaná a kiváló magyar méz piaci esélyeit saját butaságunk. Éppen ebbe illik, hogy a méhészet érdekvédelméről lesz szó a szakmai fórumon. Ehhez egy olyan előadó – Nagy István – érkezik, aki méhész, országgyűlési képviselő és még Mosonmagyaróvár polgármestere is. A fórumon – sok év után – ismét itt lesz Bross Péter, az Országos Méhészegyesület elnöke is. A szakmai konferencia fontos része a találkozónak, így több helyszínt is biztosítanak erre, de a mézkereskedők számára is.


A mézvásár lényege persze a vásár. Már 120 árus jelezte érkezését, minden eddiginél többen, így több és nagyobb sátrakat biztosítanak számukra. A Bercsényi út elejének lezárása is szükséges, ahogy máskor is. A vásár mellett a hagyományos programok között a gyermekek számára talán most többet szerveztek, mert a fiatalok, a családok számára is többet szeretnének adni a szervezők. Janicsák Veca lesz a sztárvendég. Nyolc-tíz Magyarországon termett mézfajtának a kóstoltatását, méhészeti termékek és mézborok  egyedülálló választékát találhatják meg az érdeklődők. A mézes sütemények versenyére még lehet jelentkezni. Zsűrizni a sztárvendég fog. Az élő méhcsalád kezelése is vonzó program, főleg a gyerekek körébe, és hát az idén is találkozhatnak az óriás macikkal. A vásár és a szakmai találkozó megrendezéséhez EU-s támogatást most is kap az egyesület, mintegy három millió forintot.


–    A mézkirálynő-választásra eddig csupán öt jelentkezés érkezett – mondta el az elnök. – Sajnálatos, tavaly a döntés után, de az eredmény látványos kihirdetése előtt az egyik zsűritag etikátlanul kiszivárogtatta a győztes nevét. Így most azt érzékeltük, hogy vannak, akik azt gondolják, előre lefutott, hogy ki lesz győztes, bunda van a dolog mögött. Pedig nem, a szakmai hozzáértést, az idegennyelv-tudást megköveteli a zsűri, és nagyon fontosak a marketing ismeretek is. A méz marketing egyre fontosabb, e téren kell éppen erősíteni. A királynőválasztásban is tervezünk újabb lépéseket, hogy minél szélesebb körű legyen a bírálat.


A jászberényi mézvásárról ismert, hogy a mézértékesítésben fordulópontot jelent, valójában a felvásárlás ettől indul. Így nagy jelentőséggel bír, de az is, hogy a honi méztermelés tendenciájáról is szót váltsunk. Nemcsak a méhek betegsége, de a mezőgazdálkodás változásai is teremtenek új helyzetet az ágazat számára. A régen jó méhlegelőnek számító napraforgótáblák a múltté lettek. Az újfajta napraforgók virágát nem kedvelik a méhek, így abból egyre kevesebb mézre számíthatunk. Az a tendencia azonban pozitív, hogy a méhészettel egyre több fiatal foglalkozik vállalkozóként, nagy állománnyal. Kis hobby méhészetekből egyre kevesebb van, de a szakértelem, a hozzáértés növekszik – mondta befejezésül Molnár György.

 

Kiss Erika