2016-06-14 10:20:22

 

A parlament hétfőn 122 igen, 63 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el a 2017-es költségvetést. A jövő évi büdzsé 2,4 százalékos hiánnyal számol, és szinte minden területre több jut majd valamivel, mint 2016-ban. A legtöbb elvonás azonban most is a szociális szférát, a hátrányos helyzetűeket, az alacsony keresetűeket érinti. Ebben a témában tartott a napokban Jászberényben is sajtótájékoztatót Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője.


Útban jászárokszállási fórumára Jászberényben is megállt az MSZP szociális kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, hogy közvetítse pártja állásfoglalását a jövő évi költségvetésről. Az országgyűlési képviselő első sorban a költségvetés szociális vonatkozásairól, valamint a nyugdíjakat érintő változásokról szólt.


-    A kormányzati propagandával ellentétben a költségvetés közel sem olyan fényes az elesettek, a betegek, a rokkantak, az egészségügyi ellátásra szorulók szemszögéből nézve – kezdte összegzését Korózs Lajos. Elmondta, a költségvetésben a legnagyobb tételt a nemzeti család- és szociálpolitikai alap jelenti, ebben szerepelnek a pénzbeli ellátások és juttatások. Tavaly ennek a kerete 707 milliárd forint volt, idén 684 milliárd került ebbe az alapba, a most elfogadott költségvetésben pedig ismét kevesebbet, 653 milliárd forintot irányzott elő a kormány erre a területre. A költségvetés több fejezete csökkenő tendenciát mutat, így az életkezdési támogatás, a gyermekvédelmi támogatás, a gyermektartásdíj megelőlegezése, a bányász járadék, a járási szociális feladatok támogatására szánt összeg, a politikai rehabilitáltak támogatása, a cukorbetegek támogatása és a lakbértámogatások is alacsonyabbak lesznek.

 

Korózs Lajos kitért arra is, hogy bár a KSH befejezte a létminimum méréseket Magyarországon, azonban egy civil szervezet több szakszervezettel összefogva elvégezte ugyanazt a módszertant követve a méréseket. Ez alapján megállapítható, hogy 4,152 millió ember él a létminimum alatt hazánkban. További megállapítás, hogy 1,3 millió ember dolgozik minimálbérért Magyarországon a 4,1 millió foglalkoztatott közül. A keresők közel egynegyede tehát minimálbéres állásban van bejelentve. Ahogyan korábban, úgy most is elmondta, hogy hiába próbálta a 7 éve változatlan összegű (28 500 Ft) öregségi nyugdíjminimum megemelését elérni az országgyűlés előtt, javaslatát a többség azzal az indoklással, hogy csak (!) 73 ezer embert érint, lesöpörte az asztalról.


A nettó minimálbérből nagyjából 2 millió ember él az országban, hiszen sok családban csak egy kereső van, és az ő minimálbéréből próbál valahogy megélni az egész család. Nettó közmunkás béren 220 ezer ember él, nyugdíjszerű ellátásokban 364 ezer ember részesül kevesebb, mint 50 ezer forintos ellátásban. Összességében a 4,152 millió létminimum alatt élő emberből 900 ezer nyugdíjas kap a minimum szint alatti ellátást. Korózs Lajos szólt a költségvetésben beharangozott nyugdíjemelésről is.

 

 

-    A kormány 0,9%-os nyugdíjemelést állított be a következő évi költségvetésbe. Az átlagos öregségi nyugdíjnál az emelés 1070 forintot jelent majd havonta, de a nyugdíjasok kétharmada nem kapja meg az átlag nyugdíjat. Van azonban olyan nyugdíjas is, akinek a juttatása több mint 1,6 millió forint. Számára az emelés újabb 15 ezer forintot tesz majd a nyugdíjához. A korbetöltött rokkantaknál ehhez képest 940 forintra jön ki az átlag, a korhatár alatti fegyvereseknél 1900 forintra, a nők 40 év jogosultsági idő letöltése után 1050 forintra, a rokkant és rehab ellátásokban részesülőknél 610 forintra, az özvegyi nyugdíjnál 610 forintot tesz ki a tervezett emelés, az árvaellátás pedig (ami 65 ezer gyereket érint) 340 forint pluszt lesz majd. Baleseti járadékosoknál 235 forint lesz az átlagos emelés, a rokkant járadékosoknál 310 forint, a házastársi pótlékon lévőknél pedig 140 forint.


Korózs Lajos cáfolta Tállai András azon vélekedését is, mely szerint a tervezett nagyarányú áfa csökkentés az alacsony keresetűek megélhetési gondjain segít majd. Szerinte ugyanis a kisnyugdíjasok közül kevesen fognak örülni például az éttermi szolgáltatásokat érintő áfa csökkentésének, tekintve, hogy az említett réteg alig-alig fordul meg elegáns éttermekben. A friss tej és a tojás áfájának csökkentése pedig szintén nem jelent majd nagy könnyebbséget, mivel a létminimum mérések szerint az egyszemélyes háztartások éves tojásfogyasztása például 161 db. Nyugdíjasoknál ez 144 db egy évben, vagyis egy hónapban egy nyugdíjasnak 12 db tojás csökkentett áfáját jelenti a nagyarányúnak nevezett könnyebbítés, ami reálisan tehát egy gombóc fagyit sem ér.


-    Azt gondolom, hogy szégyen és gyalázat, amit a Fidesz-kormányzat folytat. A szociális biztonságérzet gyengítése érhető tetten a költségvetés ezen részének minden elemében. Ezzel szemben ott vannak azok a horrorisztikus összegek, mint a vár felújítására szánt 49 milliárd forint, a Rogán-féle minisztérium propaganda előállítására 22 milliárd forint, Paks II-re 99,7 milliárd forint, stadionokra 220 milliárd, a közmédiára 70 milliárd forint. Nem európai ez a fajta mentalitás, amit a Fidesz költségvetése mutat, és az adatok pontos ismeretében kötelességem határozottan visszautasítani – jelentette ki Korózs Lajos.


A szülőtartás intézményéről elmondta, látszik, hogy a legelesettebb emberek ellátásából ki akar hátrálni a Fidesz, holott ezek az idős emberek rég megfizették a most járó ellátás árát azzal, hogy 40-50 munkával eltöltött év alatt folyamatosan fizették a társadalombiztosítási járulékot.


A költségvetés tervezetével kapcsolatban az MSZP több száz módosító javaslatot nyújtott be, ebből a szociális ágazatot érintően körülbelül negyvenet. Minden javaslatukat automatikusan leszavazta a többség. Kérdésünkre elmondta, a szociális szférából több mint 300 milliárd forintot vontak ki az elmúlt négy év során. Ugyanakkor egy OECD felmérés szerint lakosonként napi 850 forintnak megfelelő összegből, azaz 4,5-5 milliárd forintból meg lehetne oldani, a nyomorban élők naponta háromszori étkezését.


-    Itt szemléletről van szó. A múlt év március elsejével eltörölték az összes olyan szolgáltatást, ami közel volt a problémás emberekhez. Eltörölték a rendszeres szociális segélyt, a lakástámogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, a méltányossági közgyógyellátást és a méltányossági ápolási díjat. Csak a lakhatási támogatás 496 ezer családnak járt. Ez több mint egymillió ember. Nem volt nagy összeg, de arra elég volt, hogy ne kössék ki a villanyt. A legnyomorultabb emberektől kell elvenni azt a keveset is? És a többségük nem ingyen pénzt kér, hiszen aktív korukban adót, járulékot fizettek. Úgy működnek, mint a fordított Robin Hood, a szegényektől vesznek el, és odaadják a gazdagoknak – zárta a sajtótájékoztatót Korózs Lajos.

 

Rédei Panni