2016-02-24 11:18:10

 

Háromféle zongorista létezik, mondta egy világhírű zongoraművész. Az első két kategóriát, a politikai korrektség teljes hiánya okán, inkább nem nevesíteném, a harmadik csoport a rossz zongoristáké. Tárgyalt esetünkben három jó zongorista – Nemes Zoltán, Kertész Bence és Ábel Viktor – játszott egyetlen színpadon, színes villanyzongorákon. Piano bluest, boogie-woogiet, rock and rollt és New Orleans-i imbolygósat. A fülünk megnyúlt, csak néztünk, mint a moziban, ráadásul ott voltunk. Február második szombatján, a Lehel Film-Színházban.


A zongoráló triumvirátust, amelyben Nemes „Jambalaya” Zoltán ének- és táncművészetébe is bepillantást engedett, Besenyei Csaba (szájharmonika, ének) és Mezőfi István „Fifi” (dob) egészítette ki örömzenélő ötössé. Így, ebben a leosztásban először terelték egybe a hangszereiket. Zéró próba, mindenki megkapta kezdés előtt a műsort egy papírlapon, oszt annyi. A blues a csuklóban. A blues is foci: a fejben és a szívben dől el. Tehetségért meg az öt muzsikus egyikének sem kellett átmennie a szomszédba.

 

A mutatvány sikerült, gyakorlott blueslégtornászok kapaszkodtak össze a kupolában. Magasról indítottak, és alább nem adták. Keservesen vidám testi mesékkel vittek bele az éjszakába, senkit sem hagytak az út szélén. A Trouble in mind (Zavar a gondolataimban) után nem kezdtek újabb számba, két óra bluesinfúzió nekik is elégnek bizonyult.


Kun Tibor

Fotó: jasznaplo.hu/Bíró János