2015-08-11 13:13:08

 

A jászberényi csángó fesztiválok során a határon túli magyarság sorsának kérdéseiről már nyolc év óta konferenciát is rendeznek minden évben. Idén ez tovább szélesedett, és Kárpát-Haza Magyar Konferenciára került sor. Pénteken a Déryné Rendezvényházban kilenc előadásra várták a hallgatóságot, melyek során a magyarság sorsáról, nemzeti értékeinkről, értékeink megmentéséről és átadásáról, a kisebbségi kultúrák hagyományairól, a nemzetegyesítés kérdéseiről esett szó.


A konferenciát Papp Imre, a csángó fesztivál alapítója vezette ez évben is. Erdélyből, Székelyföldről, Gyimesből érkezett hagyományőrző táncosok szórakoztatták a résztvevőket, s Pál István „Szalonna” meg a Zagyva banda húzta a talpalávalót megnyitásként. Petrás Mária Príma Primissima Díjas csángó énekes köszönetet mondott azért a sokrétű támogatásért, amit a határokon túl élő magyarságért, a megmaradásukért tesz az anyaország. Az ő vezetésével láthattunk körtáncos bemutatót is. A Jászság Népi Együttes 8 férfi táncosa – köztük Balogh Károly, a Fölszállott a páva vetélkedő 2014. évi különdíjasa – legényest mutatott be.

 

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Hoppál Péter, az Emberi Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. A látottak után első mondata az volt, hogy az adatközlők tisztasága megérinti a lelkünket. Köszönetet mondott a Jászság Népi Együttes vezetőinek azért a 25 éves munkáért, mellyel Európa kultúrájának hallatlan szolgálatot tesznek, hiszen minden évben elhozzák Jászberénybe a csángók és más kisebbségek népi kultúráját. A 25. Csángó Fesztivál – és a korábbiak is – a várost a magyar kultúra fővárosává teszik – mondta az államtitkár. Köszönetét fejezte ki a moldvai és gyimesi csángóknak is, akik őrzik a magyar kultúra mély rétegeit, valódi gyökereinket, így azok nem merülnek feledésbe. Kiemelte, hogy milyen fontos a 3-4. generációs magyar fiatalok törekvése is, mert megtanulják a táncokat, az énekeket, nem megy feledésbe a magyar kultúra. A magyar állam kötelességének érzi a külhoniak helyben maradását, az identitás megőrzését és forrásokat biztosítását is ehhez.


–   A magyar népi kultúra hatása világra szóló, fontos a mindennapok során az, hogy mit adunk a jövő nemzedékének – mondta az államtitkár.


Szabó Tamás polgármester is köszöntötte a konferencia részvevőit: – Jászberény nagyon jelentős eseménye a 25. Csángó Fesztivál, hiszen immár negyed százada segíti a határokon túl élőket abban, hogy megőrizzék hagyományaikat, és kötődjenek az anyaország jelenbéli eseményeihez is.


Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője is köszöntötte a konferencia résztvevőit. Arról szólt, hogy a mai világ egy felbolydult világ, fogódzókat, saját hitünket keressük benne. A történelmi tudatvesztés, a diktatúra szellemirtása óriási volt Magyarországon. Az urbanizáció hatására a néphagyomány eltűnt volna, ha az 1970-es évektől nem indul el a táncház mozgalom, a népzenei és tánchagyományok őrzése, kutatása és átadása. Ez történik Jászberényben is. Jelentősen hozzájárulnak ahhoz immár 25 éve, hogy a szellemi javak széles körben terjedjenek, hangzott el a köszöntőben.


Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének előadása az Orbán-kormány nemzetegyesítő szándékairól és törekvéseiről szólt. 2010 óta számos törvény született, mely a magyar nemzethez való tartozást erősíti. A külhoniak felesküdhetnek a magyar alaptörvényre, szavazhatnak a magyarországi választásokon, szülőföldükön való megmaradásukhoz többféle támogatást is igénybe vehetnek.


Előadásában számokkal is alátámasztva mutatta meg, hogy miként fogy a magyar. Sajnos az elcsatolt részeken is jelentős az elvándorlás. Így ma a Kárpát-Haza mintegy 12,5 milliós magyar anyanyelvű közösséget jelent. Így a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti közössége a magyar. A nemzetstratégia lényege, a szülőföldön való boldogulás biztosítása. A magyarságnak itt van jövője, itt kell olyan lehetőségeket teremteni, hogy a megélhetést biztosítsák, a kultúrát megőrizzék az itt élők. A nemzetegyesítéshez EU-s forrásokat is lehetne felhasználni, erre törekszik a kormány, mert sok a feladat. Egységes társadalmi és szociális tér kialakítása a fontos, amibe a társadalom-biztosítás, az oktatás is bele tartozik. A kormány elkötelezett a nemzetegyesítés terén, felelőséggel és hűséggel haladnak ezen az úton – hallottuk az előadásban.


Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója az intézmény fő törekvéseit ismertette. Azt kívánta, hogy az egységes magyar nemzet élményét mindenki megélhesse, ők ezért dolgoznak. A konferencián jelen volt Novák Ferenc (Tata) is, aki a Jászság Népi Együttes alapítása utáni időkben nagy szakmai segítséget adott. Most arról beszélt, hogy támogatni kell minden olyan törekvést, mely az egységes magyar kultúra fenntartását tűzi ki célul.


A folytatásban a jászberényi csángó fesztiválok sokoldalú hatásairól, a néphagyományokról, viseletektől a hungarikumokig, a kisebbségi kulturális értékek megmentésének sokoldalúságáról esett szó.


Kiss Erika