A homokbánya kincseiről – Honfoglalás kori leletek kerültek a múzeumba

2017-11-10 12:04:40

 

 

Különös történet kerekedett ki az elmúlt években a Jászberény határában található homokbánya titkairól. Ott ugyanis nemcsak homok található, de sok más érdekesség is. Állati és emberi csontok, koponyák is felszínre kerültek, használati tárgyak, apró fémdarabok is. Sose lehet tudni mire lesz jó – felkiáltással kerültek ezek szorgosan bányászó emberekhez, de sok esetben a „kincsek” adás-vétele is megtörtént.


Ez az alaptörténete annak a bemutatónak, melyet a Jász Múzeumban tartottak október18-án. Magyarországon egyedülálló, honfoglalás kori leleteket láthatott a népes közönség, és a történetüket is megismerhette. Az egyik vitrinben egy kis, fényesen ragyogó süvegcsúcs volt látható, a másikban pedig kisebb-nagyobb fémtárgyak.


A bemutatón az ősmagyarok jelenbeli hagyományőrzői is megjelentek korabeli öltözetben. Dr. H. Bathó Edit múzeumigazgató pedig köszöntötte dr. Fodor István régészt, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatóját, aki a bemutatott leleteket már jól ismerte, tudományos vizsgálatukat is ő végezte, és most részletesen ismertette történetüket.

 

altOlyan süvegcsúcsból, ami a Jász Múzeumba került, kettő van hazánkban. Az első Beregszászon került elő a XIX. század végén, a másik itt, a 21. század elején Jászberény határában. A honfoglaló magyarok a keleti világ kultúráját, értékeit, szokásait hozták magukkal, s itt a Kárpát-medencében kiteljesítették azt. Olyan sisakot hordtak, mint a szkíták.  A fejfedőjük csúcsban végződött. Erre a csúcsra helyezték a mívesen megmunkált, ezüst lemezből készített csúcsdíszt.  Nem nagy tárgy, 12 centiméteres, mégis óriási kincs, az évezredes magyar történelem becses darabja.  Dr. Fodor István szerint a tárgy 890 körül készülhetett, és hasonló tárgyak ismertek Európa más vidékén is.


A bemutatón a többi leletről is szó esett, ezek ruhadíszek, kengyelek, csikózabla, csiholó, nyílcsúcs. Két pénzdarab is van a most bemutatott kincsek között. Ezeket Milánóban verték és Lombardia királya, Berengár neve is látható rajtuk.  A honfoglaló magyarok csatáztak a királlyal, és ők győztek. E tárgyak kora a 10. századra tehető- mondta a professzor.


Persze nagy kérdés, hogyan kerültek ezek a kincsek napvilágra, s miként is történt a Jász Múzeumnak való adományozásuk.  E kérdésben Hajzer Kálmán volt illetékes, ugyanis ő tette a felbecsülhetetlen értékű adományt. A történelem iránt érdeklő fiatalember sok mindent gyűjt. Így került kapcsolatba olyan emberekkel, akik a Jászberény határában, a Nagykátai út mentén található homokbánya kincseit már régóta szorgalmasan gyűjtögették, s azokat gyakran értékesítették is. Hajzer Kálmán hol pálinkáért, hol apróbb ajándékért „vette” a tárgyakat. Az önkéntes „kutatók” többször kínáltak fel számára kincseket. A süvegcsúcs így került hozzá. 


Hazánk földjében talált kincsek a magyar állam tulajdonát képezik. Jól tudta ezt a történelmet szerető és a törvényeket tisztelő Hajzer Kálmán is. Így az ő jelzése nyomán a megyei múzeum régészei – mivel a Jász Múzeumban abban az időben nem volt régész szakember - is végeztek a homokbánya területén kutatást az elmúlt években, de sajnos nem találtak semmit. A kincskeresők is dolgoztak, de kitudja mikor találtak olyan tárgyakat, melyeket csak sok évvel később értékesítettek. 


A jászberényi múzeum azonban egy éve kapott egy régész munkatársat, Gulyás András Zoltán személyében, s Hajzer Kálmán adományának darabjait is gondjaira bízták. Azt is megtudtuk, hogy régészeti szempontból van sok kutatható terület a Jászságban, így lesz munkája bőven ezután is.



A honfoglalás kori, páratlan leletek bemutatóján dr. H. Bathó Edit köszönetet mondott Hajzer Kálmánnak azért a lokálpatrióta cselekedetért, hogy a leleteket a Jász Múzeum számára átadta. Ez a tett példaértékű és követendő. A múzeum 2018-ban jászsági régészeti kiállítást is tervez, így most bemutatott tárgyak abban is helyet kapnak majd. A süveg csúcsdíszét azonban ideiglenesen egy tárlóban a látogatók megtekinthetik már most is.


Kiss Erika


Hír megosztása