Menu

Sikeres kiszorítósdi Jászberényben 1945-48 között

2016-10-14 09:23:01

 

A Városi Könyvtárban a napokban tartott előadást Cseh Dániel ifjú történész és magyartanár, a Debreceni Egyetem doktorandusz hallgatója, aki Jászberény szülötte. Érdekes korszakot, az 1945-48 közötti időszakot választotta előadása témájául. Ezekben az években a hatalom szerkezetének változása, a kommunisták előretörése és a vezetés, az irányítás átvétele történt igen érdekes módon.


Jászberény a parasztpolgári fejlődés révén jutott oda, ahol tartott 1945-ben. Sem túl gazdag, sem túl szegény emberek nem voltak jellemzőek. A földművelés, a közép- és kisbirtokok adták a megélhetést alapvetően a város lakói számára. A „derékhad” a birtokos parasztság volt. A jász öntudat történelmi korok örökségeként élt a hétköznapokban, s ha politikáról volt szó, akkor a szélsőségek elutasítása az állandóság (Apponyi-kultusz) volt a jellemző a berényiek döntő többségére. Valójában a Kisgazdapártnak volt támogatása az 1930-as évek után. Cseh Dániel úgy fogalmazott, hogy a jobbközép, centrista és agrárius képviselet (a Kisgazdapárt) nyert itt jelentősebb teret.


Ebbe a világba tört be 1944 őszén a felszabadulás, a szovjetek hatása, ami néhány 1919-es kommunista aktivizálódását eredményezte. Az őrségváltás mindig elitváltással jár a történelem során. 1945-ben Jászberényben is megindult a kiszorítósdi, s ennek fő mozgatói a kommunisták voltak. Az igazoló bizottságokban a kommunisták játszották a főszerepet, a tisztségekre is saját embereiket jutatták, a földosztási bizottságban – ami nagyon sérelmes volt, hiszen itt földeket vettek el a középbirtokosok kárára – a kisgazdapártiak nem vehettek részt.

 

alt




A képviselőtestület 1945-ben nem működött, nem volt sem polgármester, sem képviselői választás. A hatalmi centrumban a Nemzeti Bizottság állt, ami nem választott testület volt miközben a szovjetkatonák is itt voltak. A bizottság hozott meg fontos döntéseket. Itt pedig – a csekély számú szociáldemokratákkal kiegészülve – a kommunisták játszották a vezető szerepet.  A helyi vezetés a Nemzeti Bizottság kezében volt, mert 60%-os többséget mutattak a számot a kommunisták javára. Pedig 1945-ben 69 %-os, 1948-ban pedig 51%-os támogatottsága a kisgazdapártnak volt az országgyűlési választások adatai szerint Jászberényben. Így a polgármester is egy 1919-es kommunista, Tóth-György István lett az 1948-as választásokig.


Cseh Dániel elemezte e sajátos helyzetet, s kitért arra, hogy a berényi – alapvetően 1919-es –kommunisták jogfelfogása keleti típusú volt. A jogot akkor „vették elő”, amikor az számukra kedvező volt.  A rendőrség átalakításánál például a legfőbb szempont a politikai műveltség volt, az iskolai végzettség nem számított.


Nagyon érdekes volt az előadás abból a szempontból is, hogy országos összefüggésekre és a helyi sajátosságokra is rávilágított e sajátos korszak elemzése során. Jászberényben tehát az 1945-48 közötti korszak nem reprezentálta a helyi társadalom valós értékeit.


Kiss Erika


 

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít