Menu

Cseppet sem biztató idénykezdet

2016-08-07 09:24:37

 


Szombaton megkezdődtek a küzdelmek a labdarúgó NB III-ban is. A Keleti-csoportban szereplő Jászberényi FC hazai pályán a REAC együttesét fogadta. A találkozót megtekintette – végigszenvedte – tudósítónk is.


A magyar labdarúgás harmadik vonalában is megkezdődött a 2016-2017-es bajnoki pontvadászat. A mieink szombat délután inkább csak hajtók voltak, mintsem vadászok, mert a meccs végén csupán egyetlen pont került terítékre. A labdarúgó NB III. Keleti csoportjának 1. fordulójában lejátszott Jászberényi FC – REAC mérkőzés lefújásakor 1 – 1-et mutatott az új, elektromos eredményjelző tábla, amelyen szigorúan kilencven percig tartott a találkozó, a hosszabbítást sem az első, sem a második félidőben nem jelezte.
 

 

Átalakult csapatunk – a nyolc új igazolásból öt játékos kapott bizonyítási lehetőséget az idénynyitón – komoly céllal vágott neki a bajnokságnak: egy osztállyal feljebb akarunk lépni. Ehhez képest a már tavaly is nagyon vékony rákospalotaiak két gólt is rúghattak volna az elején, de későbbre halasztották az összeszokottságnak a látszatát is kerülő védelmünk megbüntetését.
 

 

A 20. percben, Marcsek Ákos sárga lapot előhívó szabálytalansága után, Kollár Zsolt készülhetett szabadrúgáshoz balról, a kapunktól 23 méterre. Lövéséért Menczeles Iván hiába nyújtózkodott, a labda a kapu jobb oldalába kanyarodott (0 – 1).
 

 

A 28. percben Hevesi-Tóth Tamás fejesét a gólvonalról mentették a vendégek. A 29. percben Hamar Ádám, elcsúszó védője mellől, egyedül húzhatott kapura, de labdája célt tévesztett.
Ebbe a két, röpke minutumba sűrítették a hazai fiúk az első játékrészbeli, értékelhető próbálkozásaikat, mert a 34. és a 40. percben megint csak a budapesti kék-sárgákon (meg a felső lécen) múlt, hogy nem kerültünk nagyobb hátrányba a szünetig.
 

 

Az 50. percben jobbról, szögletből szállt középre a labda, egy fejről magasan felpörgött, végül Hamar Ádám juttatta közelről a kapuba. (1 – 1).
 

 

És ami eztán következett, arról legjobb, ha a lelátó emberét idézem: „Ettől gyengébb csapat nemigen jön már ide.” (65. perc) „Azt vezetném be, hogy ezeknek ezer forintot kéne fizetni minden nézőnek, aki végignézi ezt a szenvedést… Nem tudom, akkor szaladgálnának-e.” (74. perc) „Ezeknek, b**d meg, beszereznék egy GPS-t, hogy tudják, merre kell menni.” (77. perc)
 

 

Vagyis a tervszerűség helyett az esetlegesség jellemezte a JFC játékát, ami még egy halovány vetélytárssal szemben sem elég a sikerhez. Bár ezzel együtt is, nem sokkal a hármas bírói sípszó előtt, felvillant egy szerencsés győzelem képe, de Hamar Ádám fejese csak az utolsó utáni esély elszalasztását jelentette.
 

 

A nézőtér különösebb morgolódás nélkül kiürült – „Jövünk két hét múlva? Jövünk hát!” –, ám a klub vezetői a túloldalon hosszú percekig a helyükön maradtak. Csak akkor mozdultak, amikor az öltözőből kivezényelt csapat a meccs utáni levezető köröket kocogta az edzőpályán. A gyepen csalódottan sétáló Gelei Károly vezetőedzőnek az arcára volt írva a nyilatkozata: „Gyengén játszottunk, és nem csak a felkészülési mérkőzésekhez képest. Amatőr hibákat követtünk el, az egy az egy elleni párharcokat rendre elveszítettük. Hiányzott belőlünk az agresszivitás, ami megengedhetetlen.”
 

 

Kun Tibor

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít