Menu

Koncert és színház a csillagos ég alatt

2016-06-30 10:15:22

 

Június 18-ra három elvárást fogalmaztam: lássak valami örömre okot adót Izland ellen, aztán pedig részt vegyek a Múzeumok Éjszakája programjain a városháza és a Jász Múzeum közös udvarán, ahol a testi szükségleteimet (kenyérlángos) és a szellemi-kulturális igényeimet (jó program) igyekeztem kielégíteni. Mindhárom programpont mellé pipa került, elégedetten zártam a napot.

 

A 2010-es évek legvidámabb döntetlenje után érkeztem a Táncsics Mihály utcába, nemzetiszín pólómat vasalt ingre váltva. Az ismerősök köszöntését és a múltat látványában-hangzásában szellemesen idéző verkli hallgatását követően a Csurgó zenekar műsorára „csurgottam” át. A főként gyermekműsorokban (és mint a koncert alatt kiderült, a turnébuszban nem keveset) utazó társaságra lehetne akár Django Reinhardt és a Hot Jazz Band szerelemgyerekének is tekinteni; igaz, a DNS-tesztre berángatnám még a Budapest Bárt is. Csurgóék szvingjeikkel, keringőikkel tettek arról, hogy a széken ülők lábai se zsibbadjanak el, a nyitó kalotaszegivel és a záró számot indító örkőivel pedig azt is bizonyították, az autentikus népzenéhez is nem kevés közük van. Persze a két hegedű, a nagybőgő, a gitár és a tangóharmonika láttán-hallatán ez talán nem is hatott a meglepetés erejével. Mindesetre jó volt hallani képzett muzsikusokat, akik igazolták az előadásuk címében is szereplő tételt, amely szerint a muzsikusnak dalból van a lelke.


Hogy Regős Bendegúz mennyire szerelemgyerek, nem tudom. Az biztos, hogy a kultikus „Indul a bakterház” főszereplője sok mindenkinek útjában állt, páran el is náspángolták volna. Hál’ Istennek senkinek nem áll szándékában tettleg bántalmazni a jászapáti Hétszínvirág Táncegyüttes tagjait, akik számtalanszor bizonyították, hogy remek közösséget alkotnak. Most azt mutatták be bakterházas jeleneteikben, hogy a színpadon nemcsak táncosként, hanem színjátszóként is otthon érzik magukat, persze Pál Mihályék kíséretére most is jóízűen kopogtak csizmáik-karaktercipőik; csámpás is csak névleg volt közöttük ama nevezetes Rozi személyében. Megerősítést nyertem tehát arra vonatkozóan, hogy a szerelmet eltitkolni nem lehet,  és afelől sincsenek kétségeim 2016-ben sem, hogy szereti a tik a meggyet.


Boldog-boldogtalan azt dalolja mostanság, hogy az éjjel soha nem ér véget. Ha ugyanez elmondható a kulturális programok sorára, elmondhatjuk, Jászberény jó hely. Az elmúlt és a várható történések sorát figyelve úgy tűnik, semmi okunk nem lehet ezt az állítást megcáfolni.


P.T.

Info for bonus Review William Hill here.

Oldalaink minél magasabb színvonalú működésének biztosítása és a felhasználói élmény növelése érdekében az oldalainkon sütiket („cookie”) használunk.
További információ Tovább Elutasít