2016-05-24 17:16:53

 

Visszanéző címmel nyílt kiállítás Jászberényben az Ifjúsági Házban annak apropóján, hogy 5 évtizeddel ezelőtt indultak el az első ifjúsági turistacsoportok a magyarországi Kéktúra útvonalán. A kiállítás nemcsak a neves útvonalhoz kapcsolódó relikviákat mutat be, hanem Faragó László tanár úr azt végigkövető fotóit is az érdeklődők elé tárja.


Patakiné Kocza Anita a kiállítás – és a Jászkerület Kft. – szervezője köszöntötte a vendégeket, akik közül sokan, mondhatni a túlnyomó többség, legalább egyszer végigjárta a Kéktúrát, vagy annak valamelyik szakaszát. A pénteki megnyitón tiszteletét tette Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli, örökös elnöke is. A túrakönyvek egykori aláírója megnyitójában emlékezett vissza a Kéktúra útvonalának újraélesztésére és az utóbbi évekre jellemző megújulására is. Elmondta, hogy 1949 óta tagja ugyanannak az egyesületnek, és bár közben hétszer is nevet váltottak, ez semmit nem változtatott a tagság túrázás iránti elkötelezettségén és az útvonal iránti szeretetén.

 

Köszönhetően az egyesületben eltöltött hosszú évtizedeknek, végigkísérhette, amint a régi jelzéseket keresve, 900 észak-magyarországi km-t végigjárva, lassan sikerült ismét járhatóvá és folyamatossá tenni a Kéktúra vonalát. Tanúja volt annak, hogyan válik egyre népszerűbbé a turisták között, hogyan lesz egyre nagyobb igény a jelvényekre, az útikalauzokra, az ismertetőkre. Aztán a Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozat igazán meghozta a profi és amatőr túrázók kedvét ahhoz, hogy kipróbálják magukat az 1160 km-es távon. Azóta az országos nagy kékkör már 2500 km-re bővült, érinti az Alföldet és a Dél-Dunántúlt, de természetesen a teljes Észak-Magyarországot felölelő szakasz a legismertebb.


A Kéktúrát elsőként Horváth József járta végig, neki ez akkor 3 hónapjába telt. Később két egyetemista arra vállalkozott, hogy egyhuzamban teljesíti a távot, ők a 26. napon értek célba. Az évtizedek alatt az útvonal nemcsak itthon vált népszerűvé, hanem nemzetközi szinten is, hiszen osztrákok, németek, csehek, sok nemzet képviselője követte már a jelzéseket. Az utóbbi négy évben sok fejlődés volt tapasztalható a Kéktúra mentén, modernebb, turista-barátabb, szebb lett, de a Magyar Természetjáró Szövetség bízik abban, hogy ez a fejlődés nem áll meg, és egyre több pihenőhelyet, az útvonalat segítő infrastruktúrát alakítanak majd ki a túrázók kedvében járva.

 

 

A kiállítás nemcsak magának a Kéktúrának állít méltó emléket, de az azt végigjáróknak is. Közülük is fáklyaként emelkedik ki Faragó Laci bácsi, aki nemcsak lelkes híve, de lelkes fotósa is a természetjárásnak. Képei végigkövetik az útvonalat, ahogyan ő követte-vezette tanítványainak generációit hosszú éveken keresztül. Úgy fertőzte meg diákjai, barátai, tanárkollégái tucatjait a természetjárás szeretetével és szenvedélyével, hogy észre sem vették, és már saját elhatározásukból vették a vállukra a hátizsákot. Faragó Laci bácsi, felesége Zsuzsa néni, Streitmann és Szórád tanárnők nevei összeforrottak a jászberényi túrázással, a Kéktúrával és a Hajta túrákkal.


-    Az első színes diafilmet 1957-ben fűztem be a gépembe, azóta temérdek kép készült a túrázásaink alkalmával. Elmondhatom, hogy a kiállításra került darabok kiválogatásával teltek a téli estéim, és bár a választás önkényes volt, a nyugati és a keleti végpontok közötti teljes szakaszt lefedik a képek. Harmincöt éve volt az első kiállításom, ez most az utolsó, a negyvennyolcadik – fogalmazott a megnyitón Faragó László, akinek 1965-ben kerültek az első bélyegzők a túrakönyvébe.

 

Faragó Laci bácsit Szatmári Antalné alpolgármester köszöntötte a megnyitón, hosszasan sorolva a várostól kapott elismeréseit, majd virágcsokorral és ajándékokkal hálálták meg nemcsak a kiállítás érdekében, de a túrázás népszerűsítéséért végzett munkáját is. Olvasóink nevében pedig csak annyit tennénk még hozzá: korai még azt kijelenteni, Laci bácsi, hogy ez volt az utolsó kiállítása! Kívánjuk, hogy találkozzunk az ötvenediken!

Rédei Panni