2016-05-19 09:49:53

 

Rockkocsmába hívott a 2016-os év 134. napjának estéje, amikor is Deák Bill Gyula jött a városba bandájával. Számos jó arc hallotta meg a hívó szót, az italhűtők is tele voltak legális hangulatfokozókkal, így minden adott volt egy hibátlan bluespéntekhez.


Aztán emelte a tétet a jól megválasztott előzenekar is, az Edda-feldolgozásokat játszó Simple Rock is, amelynek produkcióját a Pataky-életművet jól ismerő cimborám a „Jobb, mint az eredeti” elismerő állítással illette.

 

Bill kapitány most is elhozta harcostársait – így a remek billentyűs Horváth Zsoltot, valamint a svájci óra pontosságával doboló Szabó Csabát -, és kötelezőkből álló, feszes, jól összerakott műsort tálalt a világos sörök, rozéfröccsök, felesek mellé. A Rossz vértől a Hatvan csapásig megvolt minden, ami a koncertprogramban helyet kell, hogy kapjon: tételek az István, a királyból, tisztelgés Radics Béla és Bencsik Samu előtt. Jó volt hallani azt is, hogy a lírai én számára a hajnali 3:20-as időpont az évtizedek múlásával is egyenletesen távolinak látszik. Az előzenekar ifjú gitárosának, az LVG-ben idén érettségiző Rostás Pistinek balszerencsét nem, elismerést és vastapsot annál inkább hozott a hó 13. napjára eső péntek, a Hey Joe-ban pengethetett Bill oldalán. Igaz, az egyetemi felvételinél pluszpontot nem jelent a hibátlan szóló, jegyezzük meg azért Pisti (sőt: István) nevét, ígéretes hangszeres.

 

Fotógaléria a Facebookon: Grande Partifoto

Bár a felhők nem sok jót ígértek, csak rock-, blueseső hullott Jászberényre a koncert időpontjában. A földek nem sokat profitáltak belőle, a lelkek annál többet. Jó kis áztató csapadék volt ez, amelytől – ahogyan Pisti példája is mutatja – bátran remélhető, hogy termést hoz.


P.T.