Időutazás Moldvába
2016-02-26 09:50:53
A Múzeumi esték sorozat ez évben is elkezdődött. Február 24-én a Jász Múzeumban dr. Selmeczi László régészt, a Jászság és a jászok múltjának fáradhatatlan kutatóját köszöntötte az igazgató asszony, Hortiné dr. Bathó Edit. Ez alkalommal Jászvásár rejtélyeiről esett szó, olyan újabb történelmi érdekességekről, melyeket a tudós több évtizedes munkássága során tárt fel, s mutatott most meg az érdeklődő hallgatóságnak.
A jászok a messzi Ázsiából jöttek, vándoroltak évszázadokon át nyugat felé, így számos vidéken, helyen megfordultak. A régészek pedig kitartóan kutatják nyomaikat, s mindig kiderül valami új dolog, amiről korábban nem tudtak. Dr. Selmeczi László régész ma már nem ásóval, kis lapáttal, esetleg ecsettel, gödrök mélyén keresi az alánok, a jászok, a kunok nyomait, hanem könyvtárak, levéltárak sok száz éves iratai között. A dokumentumok elemzése, a sokféle nyelv ismerete kell ahhoz, hogy egy-egy rejtélyt megfejtsen, rájöjjön az összefüggésekre, az olykor ezeréves kapcsotokra. Régészeti emlékekből ugyanis nem lehet olyan sok érdekességet feltárni, mint a nyelvi emlékekből. Igaz, ehhez meg sokféle nyelvet, a szavak jelentésének változatait kell ismerni, s a latin átírásból is felismerni, hogy miről is van szó.
Jól tudjuk, hogy Moldvában van Jászvásár, azaz Jasi városa. Ma úgy tudjuk, hogy itt hosszabb ideig éltek a jászok, de még sok más nép is, melyek keletről nyugat felé tartottak az elmúlt 2 ezer év során. Hunok, magyarok, besenyők, kunok is jártak arra. Amikor 1222-ben a kunokat a tatárok legyőzték egyre inkább nyugat felé tekintettek a kisebb népek. Jászvásár a XVII. század óta Moldva fővárosa, s egyben sokáig a magyar királyság határvárosa is.
Dr. Selmeczi László levéltári források és nyelvi emlékek – térképek, oklevelek – megfejtése alapján sok érdekességet tárt hallgatósága elé. Az alán és jász helynevekből tudhatjuk, hogy hol jártak ezek a népek. Egy bizánci irat arról tanúskodik, hogy 1207-ben alánok, oroszok, szkíták harcoltak a Fekete-tenger vidékén. Egy évszázad múlva arról van írás, hogy a bizánci császárság területére 10 ezer jász családot beengedett. Később a mai Bulgária területére is telepedtek.
A Jászvásár név 1387-ben és 1392-ben is szerepel egy kijevi feljegyzésben. 1473-ban egy térképen pedig Moldva ezen részét Jász kerületként jelölték meg. Dr. Selmeczi László számára nagy kérdés volt, hogy a moldvai fejedelemség létrejötte előtt vajon éltek-e azon a területen jászok. A román történetírás szerint nem. Selmeczi szerint igen, s létezett a Jász kerület mint közigazgatási egység.
Kutatásai szerint három alán-jász betelepülés biztosan volt a történelem során. Ebből régészeti bizonyítékok az utolsóra vannak, de nyelvi a korábbiakra is. A Prut folyó mindkét partján éltek, sőt a mongolok hódítása után is maradtak ott csoportjaik, míg nagyobb részük a magyar királyság területére költözött.
Érdekes volt hallani, hogy a tudományos kutatás milyen sokrétű, s milyen aprólékos munkát igényel. Arról is megbizonyosodtunk ez alkalommal, hogy minden eredmény csak időleges, míg valaki újabb tényeket fel nem tár, s bizonyítékokkal – írásos dokumentumokkal – szolgál a korábbiakkal szemben.
Kiss Erika