2015-08-11 12:33:01

 

Máté György szobrászművész életmű kiállításának darabjait összecsomagolták a Jász Múzeumban, hogy helyet adjanak egy újabb tárlatnak. A művészetből, az alkotásból nincs most sem hiány a kis múzeumban. Ráadásul egy különleges kettősséget is kínál az új tárlat. Szalai György kivételesen megkomponált művészi fotói a táncművészet, a zene és a színművészet kivételes pillanatait örökítik, s mutatják meg a közönségnek.

 

A kiállítást Hortiné dr. Bathó Edit köszöntője után Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője nyitotta meg. Nem véletlenül esett rá a választás, hiszen a néptánc kivételes pillanatait láthatjuk jó részt a tárlaton. Az egykori jászságos táncos köszöntőjében elmondta, hogy Szalai György céltudatos és makacs következetességgel készíti képeit. Kitartó munkájához a kellő pillanat kivárása is szükséges, de Szalai türelmes és elkötelezett ember. Sok éven át fotózta a táncosokat, megtanulta a tánc, a mozdulat nyelvét is, hogy a kép akkor készüljön, amikor a táncosokat egyetlen pillanat megörökítésével az örökkévalóságba tudja repíteni.

 

Szalait nem a dokumentálás hajtja. A fény, a mozdulat érdekli, s így jut el a katarzis pillanatáig. Az ő képein a pillanat lenyomata marad meg, ami eredeti és megismételhetetlen. Mihályi Gábor a táncos, a színpadi ember szemszögéből láttatta a tárlatot, Szalai György különlegesen egyedi felvételeit, melyek önmagukban is alkotások. Nem könnyű ám kamerával a kézben a színpadon vagy közelében állni. A digitális világban persze könnyű kattintgatni sokat. Ám amikor a mozdulat, a fények, a szoknya libbenése éppen képpé, a megfelelő pillanat születéssé érik, azt meglátni, megérezni bizony nem egyszerű. Türelem, de a téma ismerete, tudása – legyen az tánc vagy egy színházi előadás katarzisa – is kell hozzá.

 

A bemutatón három profi néptáncos – a Jászság Népi Együttes kiváló táncosai – kalotaszegi legényest adott elő. A pillanat születését prezentálták így. Ugyanis zene nélkül láttuk a mozdulatokat épp azért, hogy láthassuk, micsoda munkájuk fekszik egy 3 perces produkcióban is. Szalai György szerint olyan képeket kell készíteni, ami önmagában is elmondja a történetet, nem kell hozzá magyarázat. Egyedi látásmódja indokolja, hogy nincsenek a kiállítás képei alatt sem feliratok.

 

Szalai György és felesége 1986-ban került Jászberénybe, mindketten tanárként. Meg kellett előbb találni itt az életterüket. Szalai György elmondta, hogy hobbiként indult a fotózás, s 2007-től már intenzíven kattogtatja digitális „masináját” is. Faragó László tanár úrnak ajánlotta a kiállítást, ő sokat segített neki, hogy a fotózás rejtelmeit alaposabban megismerje. Őt tekinti tanító mesterének. A tanár úr már 2012 óta szorgalmazza, hogy készítsen kiállítást, s ennek most jött el a pillanata.

 

A tárlat anyagának válogatásában sokan segítették, így sok köszöntés is elhangzott a megnyitón. A kiállítást szeptember 27-ig látogathatjuk a Jász Múzeumban.

 

Kiss Erika