2015-04-07 17:58:25

 

A szeszélyes április nem tagadta meg magát, hiszen a városnapi ünnepséget jeges, hideg szélben rendezték meg pénteken délután a városháza előtt. Nagypéntek lévén ezúttal csendesebb volt az ünnep, zenekar például nem volt a szereplők között. Megérkeztek viszont időben a 27. Tavaszi Hadjárat résztvevői, akik hagyományosan emelik a jászberényi városnapi ünnepség fényét.

 

Az ünnepség hivatalos résztvevői többen voltak, mint a városlakók, de ez nem volt meglepő, hiszen munkanap délutánjára esett a rendezvény, s az időjárás is minden bizonnyal sokakat elrettentett az ünnepléstől. A hideggel és széllel hadakozókat elsőként Szabó Tamás polgármester köszöntötte. Mit jelent ez a nap? –tette fel a kérdést a polgármester, majd meg is válaszolta azt.


- Ez az a nap, amikor az itt élők egy kicsit városukra összpontosítanak. Amikor feltesszük a kérdést, hogy mi az, amit mi városlakók a városért tudunk tenni, hogy jól érezzük itt magunkat – mondta a polgármester, akinek szavaiból kiderült, arra gondolt, hogy tartsuk rendben környezetünket.


A hagyományosnak számító díszszemlét követően köszöntötte a megjelenteket Borbás Ferenc jászkapitány, aki a szabadságharc jászsági hőseire emlékezett, majd Hermann Róbert, történész emlékezett az 1848/49-es eseményekre, kiemelve azokból a Tavaszi Hadjáratot.

 

Fotógaléria a Facebookon

Az ünnepség keretében Fülöp Tibor Zoltán, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség alapítója a huszár hagyományőrzők képviseletében, a Tavaszi Hadjárat szervezői nevében Faragó Lászlónak és Molnár Leventének adott át oklevelet és emlékérmet, amellyel a hadjárat megvalósításában végzett munkájukat ismerték el.


A városháza előtt a Déryné Kórus műsora emelte az ünnep fényét. A dalosok Ferencz Sándor vezényletével Vass Lajos és Bárdos Lajos szerzeményeit adták elő.


Az ünnepség második felében koszorúzásokra került sor a városháza, majd a bíróság falánál, s az emlékezés koszorúi kerültek Josef Wisocky emléktáblájára is. A hagyományoknak megfelelően a városi ünnepség az 1848/49-es szobornál ért véget, ahol ugyancsak elhelyezték a tisztelet és a megemlékezés virágait.


Szántai Tibor