Magyar emlékek

2012-12-11 10:36:39

 

Több száz év történelme köti össze egymással Magyarországot és Ausztriát. Az osztrák fővárosba látogató turisták mindenekelőtt "a császári Bécs" műemlékeivel találkoznak. Az talán kevésbé ismert, hogy a közös történelmet is számtalan tárgyi emlék őrzi Bécsben, olykor valódi kincsek is. Az MTI-Press tudósítóját Páll Csilla, Ausztriában élő művészettörténész kalauzolta végig a Hofburg kincstárának termein.

   

A Habsburg uralkodók rezidenciája, a Hofburg egyik csendes udvarából nyílik a mai Kincstár (Schatzkammer). Az épületegyüttesnek ez a szárnya a Hofburg legrégebbi részéhez tartozik, és a burgundi vörösre festett, reneszánsz kori Svájci-kapun (Schweizertor) át közelíthető meg. E múzeum termeiben őrzik az osztrák császári koronát, az osztrák főhercegi süvegek egy példányát és a Német-Római Császárság koronáját is. De az itt őrzött műtárgyak nem utolsósorban arról is mesélnek, hogy az európai népek és dinasztiák történelme milyen szorosan összefonódott egymással.
   

Páll Csilla nagy lelkesedéssel osztja meg gazdag ismereteit az érdeklődővel. Magáról elmondja, hogy Budapesten született, Bécsben és Olaszországban nevelkedett. Németországban végezte egyetemi tanulmányait művészettörténet szakon, és harminc évig Münchenben és környékén élt. 2006 óta él ismét Ausztriában, és mint fogalmaz: szabadúszó művészettörténész.
   

- Itt feltámadt bennem a vágy, hogy mélyebben érdeklődjek az Osztrák-Magyar Monarchia és a közös történelmünk iránt, és ezeket az ismereteket mások számára is elérhetővé tegyem - meséli.
   

A bécsi Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) Baráti Köre számára tart előadásokat - szavai szerint nagy érdeklődés mellett - magyar történelemről műtárgyakon keresztül. Előadásai bécsi magyar egyesületek figyelmét is felkeltették, a Kincstárban egy bécsi magyar iskola lesz a következő csoportja.
   
 

Kardjával a négy égtáj felé suhint
   
   

Az egyik első tárgy, amelyre felhívja a magyar történelem iránt érdeklődők figyelmét, éppen a kincstár egyik ékessége, az osztrák császári korona. Ez eredetileg II. Rudolf német-római császár házi koronájaként készült 1604-ben, és a Német-Római Birodalom felbomlása után nyilvánították osztrák császári koronává. Közelebb lépve a látogató felfedezheti, hogy a korona aranylemezekből álló, püspöki süveget idéző felső részét finom mívű domborművek borítják. A jelenetek egyikén Rudolf látható Pozsonyban a koronázódombon, amint kardjával a négy égtáj felé suhint.
   

- Itt tehát magyar királyi mivoltát ábrázolták - mutat rá a művészettörténész.
   

Egy másik jelenet német-római császárként, a harmadik a török felett győzedelmeskedő hadvezérként, a negyedik cseh királlyá koronázását ábrázolja.
   

- A korona ékköveinek, a gyémántnak, a rubinnak és a zafírnak szimbolikus jelentése is van, a Szentháromságot jelképezik.
Sok más házi koronával ellentétben ezt nem pusztították el, nem olvasztották be - hangsúlyozza. - Ennek egyrészt az az oka, hogy kivételesen szép darabról van szó, másrészt miután Napóleon kikiáltotta magát császárrá és felbomlott a Német-Római Császárság, II. Ferenc kihirdette Ausztria császárságát, és I. Ferenc néven trónra lépett. Kevéssé ismert, hogy osztrák császárság csak innentől, 1804-től kezdve létezik.
   

Mint Páll Csilla megjegyzi, hiába császárváros Bécs, mégsem tartottak itt egyetlen császári koronázást sem. - Példának okáért ezt a koronát ugyan viselte I. Ferenc egyebek között akkor, amikor fiát magyar királlyá koronázták, de őt ezzel soha nem koronázták meg, és nem is nagyon szerepelt vele a nyilvánosság előtt - tárja fel.
   

Nem véletlen tehát, hogy a kiállításon az osztrák koronázási ékszerekkel szemben található nagyméretű festmény, Friedrich von Amerling 1832-es alkotása az egyetlen jelentősebb kép, amely a császári koronával a fején ábrázolja I. Ferencet.
   
 

I. Ferenc több terv közül választott
   
   

A kiállított ornátusok (díszruhák) között a figyelmes látogató megtalálhatja a Szent István-rend nagymesteri öltözetét: egy fehér prémszegélyes, arannyal hímzett zöld köntöst és vörös tunikát.
   

A szakértő tájékoztatása szerint a rendet Mária Terézia alapította magyar királynői minőségében, méghozzá Esterházy Ferenc gróf unszolására. A Szent István-rend egészen a XX. század elejéig fennállt; polgári rend volt, a már meglévő katonai rendet egészítette ki. A kiállítás egy másik termében a nagymesteri jelvények egyik, briliánsokkal kirakott példánya külön vitrinben is megcsodálható.
   

A művészettörténész felhívja a figyelmet arra a díszruhára is, amelyet I. Ferenc fia, V. Ferdinánd magyar királlyá koronázásakor viselt. - Az öltözet külön erre az alkalomra készült - magyarázza.
   

A hermelinprémes palást és sujtásos magyar tábornoki ruha Phillipp von Stubenrauch színházi kosztümtervező tervei alapján készült el 1830 körül. I. Ferenc több terv közül választott. Az eredeti rajzok szintén megtalálhatók a tárlaton, köztük az, amelyet az uralkodó saját kezűleg megjelölt, jelezve, hogy melyik legyen a végleges változat.
   

A kincstár termeiben tovább haladva további érdekességekre lelhet a látogató. Itt található az úgynevezett Bocskai-korona is, amelyet Bocskai István erdélyi fejedelem kapott 1605-ben I. Ahmed szultántól, de amelyet soha nem viselt.
  

- Bocskai tisztában volt vele, hogy nem számított volna érvényes koronázásnak, ha elfogadja. Magyar királyt a szokások szerint érvényesen csak úgy lehetett koronázni, ha az Székesfehérvárott, illetve Pozsonyban a Szent Koronával és az esztergomi érsek által történik - mutat rá a művészettörténész.

   

A korona tömör aranyból készült, gyöngyökkel, ékkövekkel gazdagon díszített.
   

- A "pogány ajándékot" Bocskai egy kis kereszttel egészíttette ki - említi meg Páll Csilla.
   

Elmondja azt is, hogy a koronát Bocskai halála után leszármazottai a császári udvarba szállíttatták, azóta a kincstárban található. A későbbi erdélyi fejedelem, a Habsburg-ellenes felkelés vezetője Bécsben töltötte gyermekkora egy részét, az apja a kancellária titkára volt.
   
 

Könyv Bécs magyar vonatkozású emlékeiről
   
   

A bécsi kincstár anyaga ezer év történelmét fogja át, egészen a XIX. és a XX. századig. Itt található az opálokkal kirakott ékszeregyüttes is, amelyet Budapest városa adományozott Stefánia hercegnőnek Rudolf osztrák-magyar trónörökössel kötött házassága alkalmával 1881-ben. Az övcsatot Budapest címere díszíti.
   

- Rudolf halála után, miután a megözvegyült Stefánia házasságra lépett Lónyay Elemér gróffal, a koronahercegnéi ékszereket már nem viselhette, így kerültek azok a kincstárba - közli a művészettörténész.
   

Páll Csilla tárlatvezetései során nagy hangsúlyt fektet arra, hogy rávilágítson a történelmi összefüggésekre, az egymással párhuzamos eseményekre. - Csak összehasonlításban lehet értékelni a dolgokat - vallja.
   

A történelmi ismeretterjesztés iránti lelkesedése nem merül ki a tárlatvezetésekben. Ujváry Gábor történésszel és Püspöky Apor fotóssal közösen képekkel gazdagon illusztrált könyv megjelentetését tervezik Bécs magyar vonatkozású emlékeiről.
   

- Immár egy éve járjuk a várost, hogy a helyszíneken jó minőségű és színes képeket készítsünk. Több újdonságot is felfedeztünk és még sok fiatal történésznek szeretnénk kedvet csinálni ahhoz, hogy tovább kutasson ebben a városban, amelyhez majdnem fél évezred közös történelme fűz minket - húzza alá.
   

Eddig mintegy háromszáz oldal gyűlt össze a kötethez, a megjelentést a jövő évre tervezik.


Pálfy M. Katalin - MTI


Hír megosztása